FENNTARTHATÓSÁG A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
Szakdolgozat
Témavezető: Gulyás Péter
Készítette: Püspök Anita
2019.
Design- és Művészetmenedzsment mesterszak
A szakdolgozat kivonata magyar nyelven
Jelen dolgozat a globális és lokális környezeti viszonyainkat, kulturális értékeinket járja körül, majd a kortárs képzőművészetet, a fenntarthatóság kontextusában vizsgálja. Különös tekintettel teszek kísérletet arra, hogy megtaláljam a művészi attitűdben rejlő lehetőséget, mint a fenntarthatóságban szükséges felelősségvállalást, és ezen belül, – a kultúra válságának okán – az eltűnni látszó belső emberi értékek újraélesztését. Kutatómunkámban egy olyan művészeti irányzatot mutatok be, mely Walter Gropius álmával, a „zöld építészettel” kezdődött, majd az 1960-as évek Amerikájában radikális irányzatként jegyzett, és kétségtelen, hogy e reflexió, a világméretű probléma felismerésének hatására indult el. A Land Art-ot leginkább, mint követendő gondolkodásmódot, minőségi értékrendet és korunk átfogó normatíváját, mintsem besorolandó művészeti irányzatot vizsgálom. Művészettörténeti vonatkozásaira hozok példákat, szellemiségét reprezentáló alkotásokon keresztül a fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket vizsgálom, mely életünk mindennapjaiban tanulságos, tanulandó és tanítható életszemléletet hordoz. E fonal mentén gondolom azt, hogy a jövő nemzedéke számára – még ha mi nem is tudjuk, mi vár rájuk pontosan, – de kapaszkodó lehet, a természeti művészet látásmódjára való nevelés. Összetett elméleti és gyakorlati tevékenységemhez festői alkotómunkám, művészetterapeuta képesítésem és a Land Art alkotások létrehozásával való személyes kapcsolatom is hozzájárul. Tapasztalati tanulási módszeremet egyénileg szervezett nyári táborok keretében valósítom meg, összefoglalásként egy ilyen természet közeli projektet mutatok be.
Szeretném azt gondolni, hogy dolgozatom, sokunk számára tartalmaz értékes összefüggéseket, egy fenntartható jövő érdekében.
Dolgozatomban a kortárs képzőművészetet, a fenntarthatóság kontextusában vizsgáltam.
Kutatásom gondolatmenetét, az alábbi fogalmak mentén vezettem:
- természet és ember viszonya
- normatív értékrend
- fenntartható művészi attitűd
- Land Art művészeti irányzat szellemisége
- szimbiózis és egyensúly,
- és a fenntarthatóság pedagógiája.
Alapvető kérdésem az volt, hogy van e kapcsolat a fenntarthatóság és a kortárs képzőművészeti attitűd között. A kérdés megválaszolásához abból az irányból igyekeztem kiindulni, hogy milyen viszonyt táplálunk napjainkban még a természettel. Körüljártam, hogy vannak e példaértékű gondolkodási módozatok, melyek irányát követve változtatni tudunk.
Foglalkoztam tehát környezeti kapcsolatainkkal, a természethez való viszonyulásunkat érintő valós értékeinkkel, mely meghatározza a lehetséges fenntartható kultúránk alapjait. A kortárs képzőművészet, azon belül is a természeti művészet irányzatain keresztül jutottam el ikonikus alkotók, elsősorban nem kifejezetten művészetéhez, mert több érdekelt. Leginkább ezen alkotásokat elemezve és átérezve, írásaikat olvasva, és a velük készült interjúkat látva, szorosabb kapcsolatba kívántam kerülni személyiségükkel, majd így nyertem betekintést életszemléletük alapvető rétegeibe.
Ez vezetett el oda, hogy válasz kaptam a művészi felelősségvállalás aktuális létjogosultságára.
A művészek közül nehéz volt a választás, de döntésemben segítségemül szolgált az, hogy az általam kiválasztott művészek, egytől egyig mind megérintettek.
A Land Art-ot tehát, mint követendő gondolkodásmódot, minőségi értékrendet és korunk átfogó normatíváját, és nem kizárólag művészeti irányzatot vizsgáltam. Művészettörténeti vonatkozásaira hoztam példákat, szellemiségét reprezentáló alkotásokon keresztül, a fenntarthatósággal összefüggő kérdésekre kerestem választ, mely úgy gondolom, életünk mindennapjaiban tanulságos, tanulandó és tanítható életszemléletet hordoz.
Dolgozatom másik nagy kérdésköre tehát, a fenntartható művészi attitűd, oktatásban való szerepére irányult. A művészeti oktatás vezérfonalaként, a természeti művészet látásmódjára való nevelés kérdéseire helyeztem a hangsúlyt, ehhez tanulmányoztam a hazai és külföldi iskolarendszer környezeti nevelésre vonatkozó szemléletét és gyakorlati megvalósulásait. Eredményeképpen a holland reformpedagógia és a hazai gyakorlat közti mérhetetlen különbséget véltem felfedezni, és a változtatás feltétlen szükségességére jutottam.
Gondolatmenetemben számos személyes vonatkozás is szerepet játszott, festői alkotómunkám, művészetterapeuta képesítésem és a Land Art alkotások létrehozásával való személyes kapcsolatom is. Egyénileg szervezett nyári táborok keretében foglalkozom gyermekekkel, ahol tapasztalati tanulási módszeremet alkalmazom. Összefoglalásként egy ilyen természet közeli projektet mutatok be.
A Land Art projekt alapvető hátteréül szolgál a „kapolcsi völgy imázs”, az általam több éve vezetett Művészeti Élménytábor és a „Kapolcska Program”, melyben a projektet létre kívánom hozni. A sikeres megvalósítást szakmai tapasztalattal, szervezői gyakorlattal, az ehhez szükséges marketingkommunikációval, általam tervezett és fenntartott weboldallal, facebook oldallal, piaci szegmentációval, célcsoport meghatározással és eléréssel, üzleti térképpel, költségek és bevételek számításával támasztom alá. A tábor sikerességét bizonyítja az is, hogy az érdeklődés és a résztvevők száma évről évre folyamatosan növekszik, évek óta számos visszatérő gyermek van, mesélnek róla, jó hírét viszik.
A nyári tábor 5 napjának eseményét, maximum 15 gyermek részvételével kívánom megrendezni, melynek tematikája a Land Art és az ökoművészet, ebben a rajz, grafika és festészet is szerepet kap. A helyszín a saját ingatlanom területe tehát Kapolcson, illetve a műtermem, ahol az alkotásokat műhelymunkában és a természetben is létre tudjuk hozni. A komplex programban számos egyéni és közös installáció készül el, mely reprezentálja a művészeti oktatás fenntarthatóságát, a közösségi és környezeti értékeket.